A mesterséges intelligencia jelentősen lerövidítheti a növénynemesítés folyamatát, miközben csökkentheti a műtrágya használatát és a mezőgazdaságban szükséges emberi munkaerőt. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) szakértői szerint elengedhetetlen, hogy a hazai gazdálkodók nyitottabbá váljanak az AI-alapú megoldások iránt, hiszen ezek még a kisebb gazdaságok számára is jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhetnek.

A mesterséges intelligencia mára szinte minden tudományterületen megjelent, és a mezőgazdaság sem kivétel. Nyugatabbra már olyan technológiákat alkalmaznak a hatalmas szántóföldeken, ahol tíz kombájnból mindössze egyet irányít ember, míg a többi önállóan követi a mozgását. Bár Magyarországon a jelenlegi szabályozás ezt még nem teszi lehetővé, egyre több AI-alapú eszköz segíti a hazai mezőgazdasági munkát.

A drónok használatát is szigorú előírások szabályozzák, ennek ellenére ma már ezekkel vizsgálják az aszálykárokat a levegőből, és segítenek meghatározni az egyes földterületek pontos tápanyagigényét.

„A legnagyobb segítséget a döntéshozatalban nyújtja az AI” – húzta alá Hollós Roland, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) tudományos munkatársa, aki szerint a folyamatok és az adatok elemzése után gyorsan, akár percek alatt képes olyan döntéseket hozni a mesterséges intelligencia, amelyhez korábban hetek kellettek. Ennek köszönhetően a növénybetegségek meghatározása is sokkal gyorsabbá és pontosabbá vált, míg korábban ezt a munkát jóval lassabban, kizárólag emberekkel végezték.

A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a növénynemesítést és a magyar mezőgazdaságot

A növénynemesítés során az idő döntő tényező – emelte ki Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója. Jelenleg egy új növényfajta piacra kerüléséhez körülbelül tíz év szükséges, de a mesterséges intelligencia alkalmazásával ez az idő akár hat-hét évre csökkenthető. „Elsőre nem tűnhet jelentős különbségnek a három-négy év, azonban figyelembe véve, hogy eközben kevesebb keresztezésre és vegyszerhasználatra van szükség, a mesterséges intelligencia jelentős költségmegtakarítást hozhat a nemesítésben” – tette hozzá az intézetigazgató.

Hollós Roland, a HUN-REN ATK kutatója és az intézmény AI-nagykövete szerint az MI az összes növénynemesítési folyamatban alkalmazható, mivel képes elemezni a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó összetett adathalmazokat. A gépi tanulási algoritmusok hatalmas mennyiségű genetikai információ feldolgozásával felismerhetik a növények tulajdonságait meghatározó mintázatokat, és nagy pontossággal előrejelezhetik a várható eredményeket. Ennek köszönhetően az éghajlati és talajtípusbeli sajátosságokhoz jobban alkalmazkodó növényfajták gyorsabban és hatékonyabban fejleszthetők ki.

Bár egyre több cég kínál MI-alapú szolgáltatásokat kisebb gazdaságok számára is, sok hazai gazdálkodó még mindig óvatosan közelít az új technológiákhoz. „A mesterséges intelligenciának meg kell küzdenie a több évtizedes berögződésekkel. Sok gazda tapasztalati alapon dönt a műtrágyázásról, ahelyett hogy talajvizsgálati adatokra és megbízható szakmai ajánlásokra támaszkodna. Pedig az AI segítségével csökkenthető a kijuttatott vegyszerek mennyisége, ami nemcsak a talajnak és a fogyasztóknak előnyös, hanem a gazdáknak is” – fejtette ki Hollós Roland.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tavaly ősszel elindította az AI 4 Science programot, amelynek célja, hogy kutatóik számára minden szükséges MI-alapú eszközt, szolgáltatást és tanácsadást biztosítson a hatékonyabb tudományos munka érdekében. A kezdeményezés a HUN-REN ATK kutatói körében is nagy sikert aratott, akik már promptíráshoz, szakcikkek elemzéséhez és különböző modellezési feladatokhoz is igénybe vették az AI-t.

„A mesterséges intelligencia a jövő a hazai mezőgazdasági kutatásban is” – hangsúlyozta Hollós Roland. Hozzátette: bár a kutatók egyre nyitottabbak az MI alkalmazására, még dolgozni kell azon, hogy a szemléletváltás megtörténjen. „Az MI nemcsak időt takarít meg, hanem segít abban is, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak, ezáltal valódi társadalmi értéket teremtsenek” – mondta.